Battonya vagy “Batonya”? A magyar helyesírás szabályai szerint egyértelmű a két t-hangos kiejtés, azonban ha bárkit megkérdez, aki most szembejön Önnel, akkor a válasz mégis az, hogy “batonya”.
Ennek okát sem a nyelvészek, sem a néprajzosok nem tudják, sőt, még a név eredetéről is megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a “Both anya” kifejezésből származik, míg mások úgy vélik, a pelikán régies nevét, a patonyát őrzi tovább, míg olyan legenda is él a városban, hogy az egykori mongol hadvezér csapatának pihenőhelye volt, így a Batu tanya kifejezésből ered a mai Battonya.
Tény viszont, hogy története sokkal izgalmasabb, mint a környező településeké, hiszen a tatárdúlás utáni pusztulás után idejekorán benépesült, mégpedig szerb telepesekkel. A szerb hagyományokat máig őrzi a kisváros, hiszen ortodox templomuk és saját iskolájuk is van a délszlávoknak.
Battonya egykori jelentőségére jellemző, hogy már a 19. század elején mezővárosi rangot viselt, mi több, a korabeli Csanád megye második legnagyobb városának számított Makó után. Arról is nevezetes, hogy a rendszerváltás előtti történetírás szerint a Vörös Hadsereg 1944 őszén itt lépte át először a magyar határt.
Több már elhunyt, illetve ma is élő híres szülöttére büszke a város, innen származik például Purgly Emil főispán, földművelésügyi miniszter, Bélyácz Iván, akadémikus, közgazdász professzor, Gyulay Endre püspök, Molnár-C Pál festőművész. A kortárs irodalom két jeles képviselője, Kiss Ottó és Poós Zoltán is itt látta meg a napvilágot, mint ahogy Puja Frigyes egykori külügyminiszter, az egykori állampárt vezető politikusa is battonyai volt.
József Attilának is jelentős kultusza van Battonyán. Kevéssé ismert tény, hogy a legendás költő makói gimnazista évei alatt többször megfordult itt, ugyanis hittanvizsgáit a battonyai ortodox egyházközségben kellett letennie.
A kisváros korábbi nagyobb jelentőségét több középület és köztéri alkotás jelzi, sőt a térség jogi központja még mindig itt van, hiszen itt működik a Battonyai Törvényszék.
Merre induljunk, miután becsekkoltunk a Facebookra vagy a Foursquare-be? Ha kíváncsiak vagyunk a látnivalókra, lényegében bármerre, hiszen ezekből bőven akad Battonyán: az 1814-ben épült római katolikus templom (más néven Szentháromság-templom), melynek freskóit, továbbá oltárképét Molnár C. Pál festette; a késői barokk stílusú szerb ortodox templom építését 1779-ben fejezték be. Az épület egyhajós, homlokzati tornyos és szentélye félköríves záródású. A templom 1820-ban elkészült ikonosztázát Bantkó János faragta, míg a képeket Dusan Aleksic és Sava Petrovic festette; Szent György román ortodox templom: a romantikus stílusú templom építését 1909-ben fejezték be. Ezeken túl görög-katolikus, református és evangélikus templom is található a városban.
A köztéri alkotások ugyancsak érdemesek a megtekintésre: Földmunkásmozgalmi emlékmű: Búza Barna készítette 1981-ben, az 1891-es zendülés emlékére, Petőfi Sándor mellszobra: Szintén Búza Barna alkotása, I. és II. világháborús emlékmű, Szabadság-emlékmű: 1974-ben készítette Madarassy Walter (egy rab madár kiszabadulását ábrázolja), József Attila szobra, Kelemen Kristóf alkotása, Mikes Kelemen mellszobra, melyet ugyancsak az egyébként sarkadi születésű Búza Barna készített, mint ahogy Molnár-C Pál szobrát is.
A már említett fontos épületek: Városháza – a szecessziós stílusú épület 1890-ben készült el. Az emeletet, valamint a tornyot 1911-ben húzták fel az épületre.
Kaszinó: a neoreneszánsz stílusú épület 1885 körül fel. A kaszinó emeleti középrizalitjában báltermet találunk, a mennyezetet festés díszíti.
Molnár-C Pál-emlékház: a neoklasszicista stílusú épületben azokat a képeket tekinthetjük meg állandó kiállítás keretein belül, melyeket a festőművész ajándékozott szülőhelyének.
Ugyancsak helyi érdekesség a XI. századi templomrom, mely egy román stílusú, tégla-építésű kerektemplom maradványa, valamint érdemes megtekinteni a helyi zsidó temetőt, ahol az egykori jómódú polgárok többsége nyugszik – orvosok, iparosok, nagykereskedők, ügyvédek és egyéb értelmiségiek nyugszanak.
Aki másfajta kikapcsolódásra vágyik, az hűsölhet a helyi strandon, illetve túrázni indulhat, akár dél-békési, akár partiumi irányba, hiszen a közelben számos természeti érdekesség található részben a Körös-Maros Nemzeti Park területén, de néhány perces autó-, illetve néhány órás kerékpárút keretében el lehet látogatni Mezőkovácsházára, Mezőhegyesre, Medgyesegyházára, valamint Pécskára, Varjasra, illetve Aradra is.
Képek
Település attrakciói
Battonyai Termál Strandfürdő Battonya Négy medencével várja a pihenni, szórakozni vágyókat a battonyai termál strandfürdő. Fürdő, strand 
Földmunkás-mozgalmi emlékmű Battonya Battonyán a helyi agrárszocialista mozgalom legnagyobb megmozdulását emlékmű örökíti meg. Emlékmű, szobor 
Gulyagyep Battonya Kevesen tudják, hogy a hazai nem túl jelentős, sőt kifejezetten kihalófélben lévő földikutya-állomány egy része Battonyán található. Természeti 
József Attila szobra Battonya Számos településen található József Attila-szobor, ám kevés helység mondhatja el, hogy a költő többször is megfordult itt. Emlékmű, szobor 
Kaszinó Battonya A battonyai Korona Szálló és kaszinó az egykori járási székhely Battonya egyik ékessége volt. Műemlék 
Kőkereszt Battonya A szerb ortodox templom kertjének dísze az a kőkereszt, melyet 1829-ben állítottak. Emlékmű, szobor 
Kráter-tó Battonya Kísérteties, de nagyon békés – így jellemezték többen is a battonyai Kráter-tó környékét, mely egy ipari katasztrófa nyomán jött létre. Természeti 
Molnár-C. Pál Emlékház Battonya A szentek, a szép nők és a lovak festőjeként jegyzik a Battonyán született Molnár-C. Pált. Műemlék 
Református templom Battonya Battonyán 1883 óta áll a református gyülekezet eklektikus temploma. Vallás 
Szabadság-emlékmű Battonya A Vörös Hadsereg 1944-es bevonulásának harmincadik évfordulóján avatták a battonyai Szabadság-emlékművet. Emlékmű, szobor 
Szent György román ortodox templom Battonya Szent György napján ünneplik védőszentjüket a battonyai román ortodox hívők, akiknek temploma is a sárkányölő nevét viseli. Vallás 
Szent Miklós görög katolikus templom Battonya Battonya lakosságának egy százaléka vallotta magát görög katolikusnak a legutóbbi népszámláláson. Vallás 
Szentháromság római katolikus plébániatemplom Battonya 1810-ig a battonyai katolikus közösség a szomszédos Tornyához (ma Románia) tartozott. Vallás 
Szerb ortodox templom Battonya Battonyát szerb telepesek alapították újra, közösségük máig is erősen jelen van a város életében, övék a legrégebbi helyi templom. Vallás 
Sziondai gyep (Pécskai gyep) Battonya A Sziondai, más néven Pécskai gyep a legnagyobb kiterjedésű battonyai élőhelynek számít. Természeti 
Zsidó temető Battonya Battonya fejlődésében, polgárosodásában nagy szerepet játszott a helyi zsidóság. Vallás 
