Magyarország legbájosabb mesebeli kisvárosa – olvasható a kisváros weboldalán a turisztikai attrakciók menüpont alatt, s valóban: egy vagy több itt töltött nap meggyőz arról, hogy nem túloztak, akik e szlogent kitalálták. Alig akad ugyanis olyan turista, aki ne találna magának valamilyen elfoglaltságot a lovaglástól kezdve a természetjáráson át az épített környezet megtekintéséig.
Mezew Heges, Mezehegesse, Mezőhögyös – ezeket a neveket viselte az elmúlt évszázadokban a hangulatos parkváros, melyet 1421-ben említenek először. A “hegyes” utótag itt is a környékbeli halmoktól származik, a mező előtag pedig arra szolgál, hogy más településektől megkülönböztessék.
Egy 1564-es feljegyzés szerint a településen 12 nemesi porta található, tizenöt évvel később már 35 család él itt. Ám 1596-ban jöttek a krími tatárok és Mezőhegyes a többi környékbeli falu sorsára jut.
Érdekesség, hogy míg máshol a magyar épített, a török rombolt, itt fordítva történt: 1640 körül Ali csanádi bég újratelepítette a falut, amit egy öcsödi harmaiabanda tesz a földdel egyenlővé. Néhány év múlva azonban a mezőhegyesiek ősei visszatérnek, de ismét a tatár csapatok égetik fel a falut.
Az igazi fordulat száz év múlva történt, mely alapjaiban határozta meg Mezőhegyes sorsát és alapozta meg jelenét is: Csekonics József lovaskapitány kezdeményezésére 1785-ben II. József ménestelepet alapított ide.
A következő évszázadok meglehetősen mozgalmasan telnek, Mezőhegyesen, hiszen folyamatos a fejlődés, de a történelmi események sem hagyják érintetlenül a későbbi kisvárost: mind II. József, mind Ferenc József is gyakran megfordul itt.
1919-20-ban több hónapig fennállt a veszélye, hogy Romániához csatolják Mare Rosu néven, ám erre mégsem került sor, az újjáépítés azonban rendkívül nehéz, hiszen nem csak a megszállók pusztítása, hanem az első világháborús emberveszteség is komoly megpróbáltatást jelentett, akárcsak a második világháború utáni állapotok.
Mindezek ellenére Mezőhegyes erős ipari és mezőgazdasági településsé vált a huszadik század második felében. Mára ez utóbbi maradt a fő profil, ugyanis a családok százainak megélhetését jelentő cukorgyárat bezárták, eredményesen működik továbbra is a ménesbirtok, illetve a volt állami gazdaság.
A települést elsősorban az tette híressé, hogy olyan lótörzseket tenyésztettek itt ki, melyek alapvetően átformálták Magyarország lóállományát. Ezek közül a leghíresebb a nóniusz, de ide sorolhatjuk a gidránt, a furiosót, a nort-start és a mezőhegyesi félvért.
A látnivalók listája rendkívül gazdag, csak néhány fontosabb hely, ahová érdemes becsekkolni: Szent György-templom, református és evangélikus templom, Szárazmalom, Csikós csárda, diadalívek, Déli- (ma Hotel Nóniusz) és északi kaszárnya, Fedeles lovarda, Központi istálló, Postakocsi-állomás és vendégfogadó (ma szakközépiskola), Nőtlen Tiszti Lak (Kan-tár) (ma Városháza, Hotel Centrál, vasútállomás.
És természetesen ott vannak a város parkjai, melyek mindenképpen megérnek egy-két sétát, annál is inkább, mivel Mezőhegyes ezek révén többször is sikerrel szerepelt a Virágos Magyarországért versenyen.
Képek
Település attrakciói
Angolpark Mezőhegyes Hegyi juhar, japán aranyfenyő, magas kőris található a mezőhegyesi angolparkban, melynek a leghíresebb fája az a vérbükk. Természeti 
Déli reprezentatív kaszárnya Mezőhegyes Agrár és ipartörténeti emlékként jegyzik a mezőhegyesi úgynevezett déli reprezentatív kaszárnyát. Műemlék 
Északi és Déli nagy diadalív Mezőhegyes Ha Mezőhegyes, akkor diadalívek. A városközpontban látható északi és déli diadalíveket Hild János tervezte. Emlékmű, szobor 
Evangélikus templom Mezőhegyes A település legfiatalabb temploma még hetven esztendős sincs, bár az evangélikus gyülekezet ennél jóval régebben működik a városban. Vallás 
Fedett lovarda a 200 éves platánfával Mezőhegyes Az ország legrégebbi, máig működő lovardájaként jegyzik a mezőhegyesi fedett lovardát. Műemlék 
Iskolamúzeum Mezőhegyes A korabeli tanyai iskolák hangulatát élheti át (vagy újra?), aki ellátogat a mezőhegyesi iskolamúzeumba. Kiállítás 
Kocsimúzeum Mezőhegyes Mezőhegyes egyik különleges látnivalója a kocsimúzeum, mely a lovas kultúra egy meghatározó részét mutatja be. Kiállítás 
Mezőhegyesi Kanca és Ménverseny Mezőhegyes A Mezőhegyesi Kanca-és Ménverseny az ország egyik legjelentősebb lovas programja, melyet minden év júniusának elején tartanak meg. Ismétlődő rendezvény 
Mezőhegyesi ménes Mezőhegyes Mezőhegyes országos és nemzetközi hírnevét egyértelműen a helyi ménes alapozta meg, mely a mai napig fontos vonzereje a kisvárosnak. Műemlék 
Ősplatán Mezőhegyes Mezőhegyes legismertebb természeti ékessége az ősplatán, melyet 1819-ben ültettek. Természeti 
Református templom Mezőhegyes Mezőhegyesen valamivel több, mint száz éve épült meg a református templom, ám Kálvin követőinek hitélete ennél korábbra tekint vissza. Vallás 
Szent György-templom (római katolikus) Mezőhegyes 1846-ban szentelték fel Mezőhegyes katolikus templomát, mely ötven évig a település egyetlen temploma volt. Vallás 
Vasútállomás Mezőhegyes A mezőhegyesi vasútállomás megtekinthető a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, azaz a skanzenben. Műemlék 
Zabsiló Mezőhegyes A minőségi lótenyésztés fontos feltétele a minőségi takarmányozás, ezért épültek a XIX. század elején a zabsilók Mezőhegyesen. Műemlék 
