Mezőhegyes országos és nemzetközi hírnevét egyértelműen a helyi ménes alapozta meg, mely a mai napig fontos vonzereje a kisvárosnak.
A ménesbirtokot a kalapos király, II. József alapította, miután Csekonics József kapitány azt javasolta neki, hogy az – akkor még – Arad megyei Mezőhegyes kiváló helyszín lehet a hadsereg lóutánpótlásának tenyésztésére.
1785-ben kezdődött meg a tényleges munka. Az első időkben a lovak félvadon nőttek fel, ám a parancsnokká kinevezett Csekonics már ekkor is nagy hangsúlyt fektetett a megfelelő kancaanyag összegyűjtésére. A XIX. század második fele volt az egyik aranykora a ménesnek, hiszen ekkoriban három, ma is ismert lófajtát tenyésztettek itt ki: a gidránt, a nóniuszt és a furioso-north start, azaz a mezőhegyesi félvért.
A negyedik, világszerte ismert helyi tenyésztésű ló a mezőhegyesi sportló (magyar sportló), melyet a legfiatalabb lófajtának tartanak Magyarországon. Ezt már a XX. század második felében tenyésztették ki a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok szakemberei, miután a régi lófajták tenyésztése elkerült Mezőhegyesről. A furiosók Bács megyébe, a nóniuszok Hortobágyra, míg a gidránok Hevesbe kerültek.
A rendszerváltás után a ménesbirtokot privatizálták, ám maga a törzsállomány állami kézben maradt, a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. 2004. szeptember 1-jén alakult meg. A központi ménesudvarban történik a lovak betanítása és edzése, a 20-as majorban találhatók a törzskancák, s itt tartják a csikókat is fél éves korukig. A csikók innen a 48-as majorba kerülnek, itt nevelik őket három éves korukig, majd kiképzésük következik. A Ménes Kft.-hez került a lovaspálya és a kiállítási terület is, így számos nagyszabású országos és nemzetközi versenyt szerveznek. Jelenleg 30 dolgozó gondozza, illetve képzi ki a mintegy 300 lovat, melyek közt egyre több a neves, nemzetközi hírű tenyészállat.
A lovakat természetesen bárki személyesen is megtekintheti, sőt a vállalkozó kedvűk fel is ülhetnek azok hátára. Ugyancsak itt található a kocsimúzeum, a helytörténeti kiállítás, valamint izgalmas programnak ígérkezik a minden áprilisban megrendezendő retró hónap, ahol a ménes múltjába engednek betekintést a szervezők.
Képek
A település további attrakciói
Angolpark Mezőhegyes Hegyi juhar, japán aranyfenyő, magas kőris található a mezőhegyesi angolparkban, melynek a leghíresebb fája az a vérbükk. Természeti 
Déli reprezentatív kaszárnya Mezőhegyes Agrár és ipartörténeti emlékként jegyzik a mezőhegyesi úgynevezett déli reprezentatív kaszárnyát. Műemlék 
Északi és Déli nagy diadalív Mezőhegyes Ha Mezőhegyes, akkor diadalívek. A városközpontban látható északi és déli diadalíveket Hild János tervezte. Emlékmű, szobor 
Evangélikus templom Mezőhegyes A település legfiatalabb temploma még hetven esztendős sincs, bár az evangélikus gyülekezet ennél jóval régebben működik a városban. Vallás 
Fedett lovarda a 200 éves platánfával Mezőhegyes Az ország legrégebbi, máig működő lovardájaként jegyzik a mezőhegyesi fedett lovardát. Műemlék 
Iskolamúzeum Mezőhegyes A korabeli tanyai iskolák hangulatát élheti át (vagy újra?), aki ellátogat a mezőhegyesi iskolamúzeumba. Kiállítás 
Kocsimúzeum Mezőhegyes Mezőhegyes egyik különleges látnivalója a kocsimúzeum, mely a lovas kultúra egy meghatározó részét mutatja be. Kiállítás 
Ősplatán Mezőhegyes Mezőhegyes legismertebb természeti ékessége az ősplatán, melyet 1819-ben ültettek. Természeti 
Református templom Mezőhegyes Mezőhegyesen valamivel több, mint száz éve épült meg a református templom, ám Kálvin követőinek hitélete ennél korábbra tekint vissza. Vallás 
Szent György-templom (római katolikus) Mezőhegyes 1846-ban szentelték fel Mezőhegyes katolikus templomát, mely ötven évig a település egyetlen temploma volt. Vallás 
Vasútállomás Mezőhegyes A mezőhegyesi vasútállomás megtekinthető a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, azaz a skanzenben. Műemlék 
Zabsiló Mezőhegyes A minőségi lótenyésztés fontos feltétele a minőségi takarmányozás, ezért épültek a XIX. század elején a zabsilók Mezőhegyesen. Műemlék 
