A hazai természetvédelem hatékonyságát jól mutatja, hogy Dél-Békésben is nagy területen sikerült megmenteni a növény- és állatvilágot.
A kardoskúti pusztán található Fehér-tó az egyik legkiemeltebb hazai természetvédelmi terület a Körös-Maros Nemzeti Park fenntartásában, itt az őshonos állatok mellett számos különleges élőlényt lehet megfigyelni. Elsősorban madárvonulás idején izgalmas a környék, de más alkalmakkor is érdemes elzarándokolni ide. Ugyanitt található a Kardoskúti Múzeum, mely a puszta történetét foglalja össze, illetve évente egyszer megrendezik a Fehér-tó napját, amikor a turisták elől elzárt területek is megtekinthetők.
Fehér-tó Kardoskút A kardoskúti Fehér-tó 1966-tól természetvédelmi terület, 1997-től a Körös-Maros Nemzeti Park része. Természeti 
Pusztaközponti Múzeum Kardoskút A község központjától néhány kilométerre található az úgynevezett Pusztaközpont, ahol a Kardoskúti Múzeum várja a érdeklődőket. Kiállítás 
Fehértó Napja Kardoskút Magyarország hét természeti csodája között jegyzik a kardoskúti Fehér-tó környékét egy televíziós szavazás alapján. Ismétlődő rendezvény Battonya környéke is gazdag különleges növényekben és állatokban. Itt található a nemzeti park által fenntartott kistompai löszrét, a magánkezelésben lévő Sziondai (Pécskai) gyep, vagy éppen a Gulyagyep. Mindhárom terület jellemzője, hogy emberi kéz nem pusztította el az itt található ritka fajtákat, így azokat meg tudják őrizni. Ebben a térségben él és mindhárom helyen megtalálható a rendkívül védett földikutya.
Sziondai gyep (Pécskai gyep) Battonya A Sziondai, más néven Pécskai gyep a legnagyobb kiterjedésű battonyai élőhelynek számít. Természeti 
Tompapusztai löszpusztarét Battonya, Mezőkovácsháza Battonya környéke bővelkedik az emberi kéztől szinte érintetlen, ezáltal természeti értékekben gazdag területekkel. Ilyen a kistompai löszrét is. Természeti Hasonlóan érintetlennek számít a pusztaföldvári tatársánc mellett található ősgyep, az ország legkisebb természetvédelmi területe. Az egykori erődítmény egyik oldalát meredeksége miatt nem művelték, így megmaradtak a ritka növényfajták, például az ebfojtó müge, a macskahere, a kónya zsálya, vagy éppen a csuklyás ibolya.
Tatársánc Pusztaföldvár Elnevezése szerint a tatárokhoz kapcsolódik a Pusztaföldvár határában található Tatársánc, valójában még az ókorban építették. Természeti Mezőhegyes városa nem véletlenül szerepel mindig sikeresen a Virágos Magyarországért versenyen, hiszen a város belterülete bővelkedik a különleges növényekben. Itt található többek közt a különleges ősplatán és az angolpark, számos növényritkasággal.
Fedett lovarda a 200 éves platánfával Mezőhegyes Az ország legrégebbi, máig működő lovardájaként jegyzik a mezőhegyesi fedett lovardát. Műemlék 
Angolpark Mezőhegyes Hegyi juhar, japán aranyfenyő, magas kőris található a mezőhegyesi angolparkban, melynek a leghíresebb fája az a vérbükk. Természeti 
Ősplatán Mezőhegyes Mezőhegyes legismertebb természeti ékessége az ősplatán, melyet 1819-ben ültettek. Természeti Tótkomlós belterülete is rejt értékes, védett növényeket: az Erzsébet-ligetben több növénykülönlegesség található, közülük védettséget élvez egy kocsányos tölgy, illetve négy kőrisfa.
Erzsébet liget: Kocsányos tölgyfa Tótkomlós Az egyik legkedveltebb közösségi hely Tótkomlóson a város belterületén található Erzsébet-liget. Természeti Az orosházi Rágyánszki Arborétum növényritkaságai is minden bizonnyal sok természetbarátot a városba csábítanak. Az 1952-ben Orosházára telepített kertészetben ma már kétezer, többnyire különleges növényfajta – többnyire fa – hatezer változata található meg.
