Elnevezése szerint a tatárokhoz kapcsolódik a Pusztaföldvár határában található Tatársánc, ám a régészek megállapították: még az ókorban építették a különleges halmokat.
A régi katonai térképek még alte, azaz öreg sáncként említik azokat a képződményeket, melyek Pusztaföldvár határában tekinthetők meg. Egy 1939-es nagyszabású régészeti feltárás megállapította, hogy nagy valószínűséggel az avarok által épített földvár maradványairól van szó, melyet az avarok építettek a bronzkor utolsó szakaszában, időszámításunk előtt a VIII-V. század környékén, mégpedig a szkíta vagy a kelte törzsek elleni védekezésül. Nevét később kapta a Kis-, illetve Nagytatársáncként említett terület.
Az építmény teljes hossza több mint három kilométer, átmérője 1800 méter. A kutatók szerint 2-2,5 méter, a vizesárok szélessége 25–35 méter, mélysége ugyancsak két, két és fél méter lehetett.
Az egykori erődítmény nagy része erodálódott, oldalait szántóként művelik. A meredekebb északkeleti oldalt nem művelték, így jelenleg is gyep borítja, mely rendkívül ritka növényfajtáknak ad otthont. Ezek közé tartozik az ebfojtó müge, a macskahere, a kónya zsálya, a közönséges borkóró és a csuklyás ibolya.
Az ősgyep 1971 óta országos védelem alatt álló, fél hektárnyi területével ez hazánk egyik legkisebb természetvédelmi területe, tudományos jelentősége viszont annál jelentősebb.
Nagyon szeretem Tatársáncot, ott voltam gyerek. Rengeteg emlék köt oda. Az általános iskolát földváron végeztem. Nagyon szeretem ezt a települést. Ja és még valami! Fodrász tanuló is ott voltam. A ma napig is gyakran megfordulok a kedvenc kis falumban.
A Tatársánc közelében – még – álló “Klebersberg” iskola történetéhez keresünk emlékezőket. Nagyon fogy az időnk…
70 311-6272