Elnevezése szerint a tatárokhoz kapcsolódik a Pusztaföldvár határában található Tatársánc, ám a régészek megállapították: még az ókorban építették a különleges halmokat.
A régi katonai térképek még alte, azaz öreg sáncként említik azokat a képződményeket, melyek Pusztaföldvár határában tekinthetők meg. Egy 1939-es nagyszabású régészeti feltárás megállapította, hogy nagy valószínűséggel az avarok által épített földvár maradványairól van szó, melyet az avarok építettek a bronzkor utolsó szakaszában, időszámításunk előtt a VIII-V. század környékén, mégpedig a szkíta vagy a kelte törzsek elleni védekezésül. Nevét később kapta a Kis-, illetve Nagytatársáncként említett terület.
Az építmény teljes hossza több mint három kilométer, átmérője 1800 méter. A kutatók szerint 2-2,5 méter, a vizesárok szélessége 25–35 méter, mélysége ugyancsak két, két és fél méter lehetett.
Az egykori erődítmény nagy része erodálódott, oldalait szántóként művelik. A meredekebb északkeleti oldalt nem művelték, így jelenleg is gyep borítja, mely rendkívül ritka növényfajtáknak ad otthont. Ezek közé tartozik az ebfojtó müge, a macskahere, a kónya zsálya, a közönséges borkóró és a csuklyás ibolya.
Az ősgyep 1971 óta országos védelem alatt álló, fél hektárnyi területével ez hazánk egyik legkisebb természetvédelmi területe, tudományos jelentősége viszont annál jelentősebb.
Képek
A település további attrakciói
Római katolikus templom Pusztaföldvár A Magyarok Nagyasszonya névre keresztelték Pusztaföldvár 1907-ben épült katolikus templomát. Vallás 
Nagyon szeretem Tatársáncot, ott voltam gyerek. Rengeteg emlék köt oda. Az általános iskolát földváron végeztem. Nagyon szeretem ezt a települést. Ja és még valami! Fodrász tanuló is ott voltam. A ma napig is gyakran megfordulok a kedvenc kis falumban.
A Tatársánc közelében – még – álló “Klebersberg” iskola történetéhez keresünk emlékezőket. Nagyon fogy az időnk…
70 311-6272