A kardoskúti Fehér-tó 1966-tól természetvédelmi terület, 1997-től a Körös-Maros Nemzeti Park része.
A terület negyobb része gyep, mesterséges élőhely, illetve tíz százaléka vízi élőhely. A föld nagy részét mezőgazdasági célra, húsz százalékát természetvédelemre és kutatásra használják.
A Kardoskút-Pusztaközpontban található állattartó telepen olyan őshonos magyar fajták tenyésztése történik, mint a racka- és a cigájajuh, valamint a szürkemarha. A szikes tó és környéke a parti madarak kisebb állományának ad otthont. Jelentősége az ornitológusok szerint inkább vonuláskor nagyobb, elsősorban a daru és a nagy lilik számára. Korábban a kis lilik és a vékonycsőrű póling is rendszeresen előfordult erre a Magyar Madártani Egyesület kutatása alapján.
A 488 hektáros terület szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékén is, egy vonatkozó rendelet szerint tilos a vízi vadászat. Leggyakoribb fajok: nagy lilik (Anser albifrons), nyári lúd (Anser anser), daru (Grus grus), nagy goda (Limosa limosa). További madárkülönlegességek: kanalasgém, gólya, bíbic, goda, cankó, vadréce. A vadliba és darucsapatok vonulása októberben figyelhető meg.
A Pusztaközpontban tart nyitva a Kardoskúti Múzeum, mely a terület történetét és természeti értékeit bemutató kiállítással várja a természet szerelmeseit. Minden év szeptemberében megrendezik a Fehér-tó napját, ilyenkor a nagyközönség olyan helyekre is eljuthat, ahová évközben a terület védelme érdekében nem.
Képek
A település további attrakciói
A forradalmak emlékműve Kardoskút 1999-ben emeltek emlékművet Kardoskúton a két legnagyobb forradalom emlékére. Emlékmű, szobor 
Pusztaközponti Múzeum Kardoskút A község központjától néhány kilométerre található az úgynevezett Pusztaközpont, ahol a Kardoskúti Múzeum várja a érdeklődőket. Kiállítás 
