A hazai szlovákság egyik fellegvára Tótkomlós, mely egyedülálló hangulatával, hagyományaival rendkívül élménygazdag itt tartózkodást ígér. Itt játszódik a kortárs magyar irodalom egyik legsikeresebb műve, a Jadviga párnája, melyet meg is filmesítettek.
Az 1746-ban újratelepített Tótkomlós több mint száz évig valóságos szlovák sziget volt az Alföldön, ugyanis kizárólag a Békésszentandrásról érkezett szlovákok, illetve azok utódai éltek is, magyar nyelvű oktatás csak 1850-ben indult az akkor még községi rangAt viselő településen.
Az alapítók Rudnyánszky József báróval szerződtek a komlósi pusztán való letelepedésre, az első nyolcvan család 1746-ban érkezett, majd újabbak követték őket. Érdekesség, hogy az új település kis híján polgárháborúhoz vezetett Békés és Csanád vármegyék között, ugyanis mindkettő magának akarta az új falut. A konfliktus kis híján fegyveres összetűzésekbe torkollott, voltak, akik az elköltözést fontolgatták. Végül az 1750-es években a bíróság döntött: Békés megye kapja Tót-Komlóst.
A gyors növekedésre jellemző, hogy a komlósiak hamarosan “kinőtték” a települést és egyre többen elhagyták azt a szűkölő lehetőségek miatt, Békéscsabára, Aradra költöztek, sőt tótkomlósiak alapították a mára jelentős határállomássá lett Nagylakot.
A XIX. század végére, a XX. század elejére a község az orosházi járás második legnagyobb helységévé nőtte ki magát a maga 11 ezer lakosával, ekkorra már egy polgárosodott Tótkomlósról beszélhetünk, ahol békében éltek együtt szlovákok, magyarok, zsidók – ezt a korszakot adja vissza rendkívül hitelesen Závada Pál híres regénye, illetve a belőle készült film, a Jadviga párnája. A történelem viharai természetesen ezt a békességet többször felrúgták, elsősorban a pánszláv elszakadási kísérletek, a holokauszt (a komlósi zsidók életéről egy másik híres komlósi író, Benedek István Gábor írt számos kiváló regényt és novellát) és a lakosságcsere. De például az 1848-as forradalom, illetve az azt követő szabadságharc önkéntesei közt több száz komlósi szlovák harcolt a magyar függetlenségért, mint ahogy az első és a második világháborúban is sokan vettek részt és estek el, szlovákok, magyarok egyaránt.
A lakosságcsere alapjaiban változtatta meg Tótkomlós demográfiai összetételét: Tótkomlósról 939 család, 3254 fő döntött a szlovákiai, anyaországi letelepedés mellett, míg mindössze 400 felvidéki magyar család, azaz mintegy 1500 betelepülő jött. A település 1993 óta viseli a városi rangot.
A már említett tótkomlósi származású írók, Závada Pál és Benedek István Gábor mellett számos ismert ember született itt, illetve nőtt fel ebben a különleges közegben: Jankó János festőművész, karikaturista, Holits Ödön válogatott labdarúgó, szövetségi kapitány, Gyurkovics Zsuzsa színművész, Malya Ernő borász, Szokolay Dongó Balázs népzenész.
A városban több helytörténeti gyűjtemény őrzi a szlovák múlt emlékeit: a Szlovák tájház, a Tanyamúzeum, a Koppány-féle gyűjtemény, de nem csak a szlovák múlt, hanem a korábbi idők történelme is tanulmányozható a közeli Nagykopáncson: az itt található román stílusú kápolna, illetve a környékbeli ásatások egyértelműen arra utalnak, hogy az Árpád-korban több falu is létezett itt, de már korábban is különböző népek éltek a területen.
A helyi turizmus egyik húzóereje ezeken túl a Rózsa Fürdő, melyet a közelmúltban újítottak fel. A fürdőben három külső és három fedett medence áll rendelkezésre, egészségturisztikai jelentősége pedig az, hogy a mozgásszervi és idegrendszeri betegségben szenvedők látogatják előszeretettel. Ezen kívül a Száraz-ér tótkomlósi szakasza is vonzó lehet a természet szerelmeseinek.
Képek
Település attrakciói
Dél-alföldi Szlovák Kulturális Nap és Szárazkolbász Fesztivál Tótkomlós A tótkomlósi szlovák iskola ad otthont hagyományosan a Dél-alföldi Szlovák Kulturális Nap és Szárazkolbász Fesztivál eseményeinek. Ismétlődő rendezvény 
Erzsébet liget: Kocsányos tölgyfa Tótkomlós Az egyik legkedveltebb közösségi hely Tótkomlóson a város belterületén található Erzsébet-liget. Természeti 
Evangélikus templom Tótkomlós A tótkomlósi evangélikus templom 1795 óta szolgálja a főként szlovák Luther-követők lelki életét. Vallás 
Holokauszt emlékmű Tótkomlós 2004 óta áll emlékmű az egykori tótkomlósi gettó előtt. A város számára komoly érvágást jelentett a holokauszt. Emlékmű, szobor 
Komló Szálló Tótkomlós A Szálló a Komlóhoz elnevezésű műemlék épület volt Tótkomlós első emeletes háza, jelenleg használaton kívül áll. Műemlék 
Nagykopáncs (Kopáncs-puszta) Árpád-kori temploma Tótkomlós Bár Tótkomlós és környéke történelme igazán részletesen csak a XVIII. század közepe ismert, a középkori életnek is akadnak bizonyítékai. Vallás 
Néprajzi gyűjtemény Tótkomlós Évtizedekig gyűjtötte a helyi szlováksággal kapcsolatos relikviákat a település evangélikus lelkésze, Koppány János. Kiállítás 
Római Katolikus templom Tótkomlós Viszonylag későn, a XX. század elején önállósodtak a tótkomlósi katolikusok. Vallás 
Rózsa Fürdő Tótkomlós Rózsaillatban, kellemes környezetben hűsölni, pihenni, szórakoztatni, gyógyulni - ezt kínálja vendégeinek a tótkomlósi Rózsa Fürdő. Fürdő, strand 
Szent István szobor és díszkút Tótkomlós „Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő” – áll a tótkomlósi Szent István szobor és díszkút talapzatán. Emlékmű, szobor 
Szlovák Néprajzi Emlékház Tótkomlós A Szép utcában található a Szlovák Néprajzi Emlékház, mely helyet ad a Szokolay Sándor-emlékszobának is. Műemlék 
Szlovák Tájház, Szlovák Néprajzi Gyűjtemény Tótkomlós Tótkomlóson több gyűjtemény is őrzi a több mint két és fél évszázados szlovák kultúra hagyományait, ezek egyike a Szlovák Tájház. Műemlék 
Tanyamúzeum Tótkomlós A rendkívül gazdag tótkomlósi néprajzi gyűjtemény egyik különlegessége a kardoskúti út mentén található Tanyamúzeum. Műemlék 
Tótkomlósi Napok Tótkomlós A Szent István-napi búcsú idején rendezik meg a Tótkomlósi Napokat, kulturális, szórakoztató és gasztronómiai programokkal. Ismétlődő rendezvény 
Újratelepítési emlékmű Tótkomlós 2007 óta áll Tótkomlóson az újratelepítési emlékmű, melyet nagyrészt anyaországi támogatással hoztak létre. Emlékmű, szobor 
