Békés megye egyik legfiatalabb települése Kardoskút, hiszen hivatalosan csak 1949 óta létezik, ennek ellenére jelentősége mind gazdasági, mind természetvédelmi szempontból túlmutat a megyehatáron.
Évszázadokig az úgynevezett Vásárhelyi puszta része volt az itteni gazdag földterület és tanyavilág, majd az 1800-as évek végének vasúti fejlesztése adott lendületet a fejlődésnek, ugyanis a környék állat-, valamint terményszállítási központjává vált. 1950-ig Csongrád megye része volt, majd a korabeli nagyszabású megyerendezés keretében Békéshez csatolták.
A fejlődésnek az is meghatározó lendületet adott, hogy a környéken nagyszabású szénhidrogénmezőt fedeztek fel, mely az energiaipar egyik központjává tette Kardoskút községet. A nemzeti olajtársaság, illetve partnercégei a mai napig a legfontosabb munkaadók a környéken, sőt a lakosságszámra is jótékonyan hatott a beruházás, hiszen sok szakember itt vásárolt vagy épített házat és telepedett le.
Izgalmas kontraszt, hogy néhány kilométernyire a hatalmas iparteleptől található az Európa-szerte híres Fehér-tó madárrezervátum, illetve a közeli Sóstói telepen olyan őshonos állatok tenyészete és génbankja, mint a szürkemarha, a racka- és cigájajuh.
A madárrezervátum: számos madárfaj (daru, nagy lilik, kis lilik stb.) költő- illetve átvonulóhelye. A terület 1979 óta tartozik az úgynevezett Ramsari Egyezmény hatálya alá. Két évtizede pedig a Nemzetközi Jelentőségű Madárélőhelyek listáján szerepel, ugyanis előfordul, hogy a vonuló vadlibák száma eléri a 40-50 ezret, a vadrécéké a 120 ezret, a darvaké a 15-20 ezret. Látható még a gulipán, de előfordul a vékonycsőrű póling és a pártás daru is a kardoskúti pusztaságban.
Mindezek természetesen bárki számára megcsodálhatók, sőt a látottak értelmezését a Körös-Maros Nemzeti Park bemutatóterme is segíti számos hasznos és látványos háttér információval. S ha igazán komolyan vesszük a természet- és környezetvédelmet, a legszerencsésebb kerékpárral vagy gyalog érkezni, hiszen Kardoskút szerencsés fekvésének köszönhetően mind Orosházáról, mind Tótkomlósról csak néhány kilométert kell tekerni, illetve sétálni, sőt a napjainkban egyre divatosabb nordic walking hívei számára is egy emlékezetes kirándulás maradhat a Fehér-tó környékének bebarangolása két bottal. Népszerű rendezvény a Fehér-tó napja, amikor egyszerre több ezren látogatnak el ide.
Természetesen maga a község is kínál látnivalókat, többek közt érdemes megtekinteni a forradalmak emlékművét: Kalmár Márton szoborkompozíciója 1999 óta ékesíti a közel ezerfős Kardoskút központját.
Képek
Település attrakciói
A forradalmak emlékműve Kardoskút 1999-ben emeltek emlékművet Kardoskúton a két legnagyobb forradalom emlékére. Emlékmű, szobor 
Fehér-tó Kardoskút A kardoskúti Fehér-tó 1966-tól természetvédelmi terület, 1997-től a Körös-Maros Nemzeti Park része. Természeti 
Fehértó Napja Kardoskút Magyarország hét természeti csodája között jegyzik a kardoskúti Fehér-tó környékét egy televíziós szavazás alapján. Ismétlődő rendezvény 
Pusztaközponti Múzeum Kardoskút A község központjától néhány kilométerre található az úgynevezett Pusztaközpont, ahol a Kardoskúti Múzeum várja a érdeklődőket. Kiállítás 
