Almáskamarás nem csak arról híres, hogy minden Békés megyei felsorolás vele kezdődik, hanem sok minden más miatt is érdemes elidőzni a nem egészen ezerfős településen.
A községnévtáblán nem véletlenül szerepel az Almasch felirat: bizony szép számmal élnek itt németek, mi több, ők is alapították újra a települést az 1800-as évek közepén. Jelenleg is megbecsült tagjai a helyi közösségnek, saját önkormányzatuk működik és élő kapcsolatot tartanak azokkal a nemzettársaikkal, akiket akaratuk ellenére kitoloncoltak a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján.
Természetesen nem 1844-ben kezdődött itt az élet, hiszen a tatár hordák – akárcsak a környék más településeit – több száz évvel korábban elpusztították. Helyi feljegyzések szerint – melyeket a Wikipedia is idéz – Kamarást 1418-ban említik először Bánkamarás néven, mégpedig Maróti János macsói bán révén (ő volt egyébként a gyulai vár építtetője is). A régészeti feltárások megállapították, hogy e területeken több Árpád-kori falu nyoma is megtalálható, de ezek neve nem maradt fenn. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el a hivatalos krónikák szerint.
Több mint 250 év, és néhány vállalkozó szellemű eleki német kellett az újraéledéshez, majd a fejlődéshez. Almáskamarás eredetileg a mai Nagykamarás része volt és Kamarás volt a neve egy rövid ideig, de már 1855-ben a Békés-Csanád-Csongrád és Hont vármegyék leírása című műben jelenlegi nevén szerepel.
A huszadik század meglehetősen mozgalmasan telt: ki sem kellett tenniük a lábukat a helyieknek ahhoz, hogy először Csanád-Arad, majd Csanád, Arad és Torontál vármegyéhez tartozzanak, mígnem végül Békés része lett. Az újabb megrázkódtatás a már említett kitelepítés volt, több mint 1500 németet telepítettek ki – ami azért is döbbenetes szám, mert település lakossága jelenleg csupán 943 fő – igaz, akkor még két és fél ezren éltek Almáskamaráson. A kitelepített németek helyére egyébként más településekről érkeztek lakók. A német kapcsolat természetesen élő maradt a szocializmus éveiben is, sőt azt követően hivatalos szintre is emelkedett, hiszen Leimen-St. Ilgen és Waldorf e kapcsolatok révén vált testvértelepüléssé.
Kiemelendő még a helyiek közösségépítő ereje: néhány évvel ezelőtt közös erővel építették meg a falu kemencéjét, mely jelenleg is megtekinthető, illetve nagyszabású hóemberépítő akciót is hirdettek, melyen jelen voltak a Guinness Rekordok Könyve ellenőrei is.
A községben és környékén mind az épített, mind a természeti környezet iránt érdeklődők találnak látnivalót, elfoglaltságot. Kiemelt érdekesség a helyi katolikus templom, melyet 1865-ben emeltek Szent Vendel tiszteletére, Ursits Lipót tervei alapján. A helyi temetőben pedig méltóságteljes, gót betűs sírkövekkel találkozhat az arra utazó.
Természet-földrajzilag Almáskamarás az Alföld Körös-Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján található, kiváló kerékpár és gyalogtúrák, nordic walking edzések helyszíne lehet a környék, hiszen könnyedén elérhetők a közeli kisebb és nagyobb települések: Nagykamarás, Kunágota, Dombiratos, Medgyesegyháza, sőt, a bevállalósabbak akár átléphetik az országhatárt is, hiszen az mindössze 15 kilométerre található innen.
Képek
Település attrakciói
Római katolikus (Szent Vendel-) templom Almáskamarás 1865-ben épült meg az almáskamarási római templom, mely egy ideig a nagykamarási hívők lelki gondozását is ellátta. Vallás 
