Tudta Ön, hogy ahol most áll, egykor 70 falu népének nyújtott menedéket? Legalábbis Rogerius mester erről ír Siralmas énekében: itt kerestek védelmet a környező kisebb települések lakói a tatár ellen, ám Pereg védelme is kevésnek bizonyult Batu kán csapatai ellen, így minden elpusztult.
A Pereg elnevezés azonban fennmaradt, s a későbbiek során is ezt használták egészen a XX. század elejéig, amíg ki nem alakult a jelenlegi elnevezés az egykori birtokos (Kasza) és a Pereg összevonásából. A Kasza család a XV. században veszi birtokba a területet, majd a Hunyadiaké és a Kállayaké lett a környék. Ezt az időszakot nevezhetjük a falu egyik fénykorának, hiszen több dokumentum bizonyítja, hogy mezővárossá fejlődött egészen a törökök 1552-es pusztításáig.
Újratelepítése nem egészen száz évvel ezelőtt történt meg az 1920-as földreform során, majd 1926-ban nagyközségi rangot kapott Kaszaper.
Az újkori történelem egyik fontos mozzanata volt az Alföldi Első Gazdasági Vasút, mely érintette Kaszapert is, Mezőkovácsházával, Békéscsabával, Tótkomlóssal és Orosházával kötötte össze. A hálózatot a hatvanas években felszámolták. A helyiek azonban ebbe nem nyugodtak bele, s ha már a vonatot újraindítani nem tudták, emlékét ma is őrizik, ennek jegyében vasúttörténeti kiállítás tekinthető meg a községben.
A látnivalók közé tartozik még a régmúlt időknek emléket állító Kaszaperpusztai kopjafa és a Szent Gellértnek tisztelgő római katolikus templom.
Kedvező földrajzi elhelyezkedése révén kiváló gyalog- és kerékpártúrák kiinduló, illetve célállomása lehet, hiszen Orosháza, Csanádapáca, Tótkomlós és Mezőkovácsháza is különösebb erőfeszítések nélkül, könnyedén megközelíthető innen.