Nagy Apácza Kertész Község néven jegyezték be 1835-ben azt a települést, melyet jelenleg Csanádapácának neveznek ugyan, de továbbra is szorgos gazdák alkotják a közösség gerincét. A mai települést néhány esztendővel korábban dohánykertészek népesítették be, s lényegében az ő kezük nyomán vált virágzó faluvá Apáca, igaz, mára már a fő profil a szántóföldi növények mellett a dinnye lett.
A dohánykertészek megjelenése előtti időkben is éltek itt emberek, ám az elmúlt ezer évben háromszor is elpusztították őket hol tatár hordák, hol török hódítók. Sőt a folyamatosság jegyében a XIX. század eleji telepesek építőanyagként hordták szét azt a templomot, mely a török időkből maradt meg. Ez napjainkban súlyos örökségvédelmi bűnnek számítana, abban az időszakban kényszerűségként könyvelték el.
Természetesen később maguk is építettek saját
templomot, melynek költségeihez Ferenc József is hozzájárult. Ez a mai napig fontos látnivaló a községben, mint ahogy a közelében található zsidó temető.
Csanádapáca híres szülötte Urbán Gábor zeneszerző, illetve Belovai István alezredes. Ez utóbbi a nyolcvanas években a Magyar Néphadsereg tisztjeként a NATO-nak juttatott el fontos dokumentumokat, lényegében az ő segítségével buktatták le a KGB egy fontos ügynökét az amerikai hadseregben. 1985-ben bukott le, a katonai ügyészség halálbüntetést javasolt, a bíróság azonban életfogytiglanra ítélte. 1990-ben kegyelmet kapott, ám sem 2009-es haláláig, sem az után nem rehabilitálták. Belovai István Denverben élt és hunyt el, de ezekben az években is többször megfordult a községben.
Mára az egyik legfontosabb csanádapácai attrakció az immár hagyományos kakasfesztivál. A többnapos rendezvény jóval többet jelent, mint egy főzőversennyel színesített falunap, hiszen a siker érdekében az egész falu összefog. Ennek meg is van a gyümölcse, több ezren vesznek részt az ország, sőt a világ több részéről az ezernyi programon, sőt ez alkalomból nagyon sok távolba szakadt apácai zarándokol haza.
Joggal merül fel a kérdés: Miért pont a kakas? – olvasható a kakasfesztivál weboldalán, s a válasz sem marad el: “Ennek igen egyszerű a magyarázata. Évek óta remek kapcsolatot ápolunk az erdélyi Apáca községgel – testvértelepülésünkkel, ahol minden évben kakaslövést rendeznek, megemlékezésként azokra a történelmi korokra, amikor a tatárok feldúlták a magyarok földjeit. Mindent felégettek, amerre jártak, Apáca falut sem kímélték. Gyanús volt azonban a kíméletlen harcosoknak, hogy nem találtak embereket, a házak elhagyatottak voltak. A tatárok látván, hogy senkit sem találnak elindultak a következő falu felé, ekkor azonban a vártoronyból hangos kakasszó hallatszott, elárulva az ott rejtőzködőket. Azonnal visszafordultak, és mindenkit lemészároltak. Őseik emléke előtt tisztelegve évtizedes hagyomány a falunapon megrendezésre kerülő kakaslövészet, ebben a kedves erdélyi faluban. Testvérkapcsolatunk és barátságunk erősítése érdekében, úgy gondoltuk kapcsolódunk rendezvényükhöz, és itt Csanádapácán Kakasfesztivált hirdetünk.”
Képek
Település attrakciói
Helytörténeti gyűjtemény Csanádapáca A dohánykertészek által alapított Csanádapáca lakói büszkék múltjukra, mi több, minél részletesebben meg is kívánják ismerni azt. Kiállítás 
Római katolikus templom Csanádapáca A környező települések templomai között az egyik legnagyobb a csanádapácai katolikus templom. Vallás 
Zsidó temető Csanádapáca Akárcsak a környező településeken, úgy Csanádapácán is nagyban hozzájárultak a falu virágzásához az itt élő zsidó polgárok. Vallás 
