Nagy valószínűséggel nem sejtették azok a zombai evangélikusok, akiket hitük miatt üldöztek, hogy az általuk alapított település egyszer az Alföld meghatározó ipari, turisztikai jelentőségű városa lesz.
1744-ben egy maroknyi Luther-követő indult el egy jobb világ felé, ugyanis új földesuruk nem tűrte meg, csak Róma tanításait. Dénes Sándor tanító és a hetven család Szent György napján érkezett meg a mai Orosháza helyére, hogy a Harruckern Ferenccel kötött szerződés szerint benépesítsék a pusztát. Hamarosan megérkezett Horváth András lelkész az újabb telepesekkel és kis idő múlva felépült az első, kezdetleges templom, ahová elhelyezték a magukkal hozott harangot. Ez a harang máig kultikus emlék Orosházán, mint ahogy az alapítók vezetőinek nevét is utcanevek őrzik.
Az első időkben a földművelés, állattenyésztés volt a fő profil, de hamarosan kialakult a kertkultúra is, később pedig a mezőgazdasági feldolgozóipar (malmok, baromfifeldolgozó). A gyorsan fejlődő település polgárosodása hamar megkezdődött, melyet a történelmi viharok sem tudtak megakadályozni. Erős volt a helyiek forradalmi öntudata, Táncsics Mihályt képviselővé, Kossuthot díszpolgárrá avatták, a helyi, 1891-es agrárszocialista megmozdulásnak országos híre volt.
A Horthy-korszakban több híres szociológiai munka született Orosházáról, illetve környékéről: Féja Géza a Viharsarok című művében írt róla részletesen, a város szülötte, Darvas József pedig a legnagyobb magyar falu jelzőt aggatta rá. Városi rangot 1946-ban kapott Orosháza.
Jelentős áttörést jelentett, hogy a város határában rendkívül gazdag energiaforrásokat tártak fel, ami magával hozta a nagyipari fejlődést: megalakult az üveggyár, mely máig meghatározó iparág a városban és környékén, de a kohászat, a kazángyártás, a mezőgép- és autóipar is fejlődésnek indult, s a privatizációt követően is magukra találtak ezek az ágazatuk, ha nem is a szocialista nagyipart jellemző nagyságrendekben.
A város történelme azonban nem csak 1744-ig nyúlik vissza, hiszen a régészeti feltárások szerint az újkőkorig nyúlik vissza. Első lakói között a kutatók az ún. Körös-kultúra képviselőit tartják számon. Orosháza nevével először egy 1466-os dokumentumban találkoztak a kutatók,akiknek feltételezése szerint az Oros előtag egy régi magyar személynév. Eredetileg Zaránd megyéhez tartozott, de a XV. század óta Békés megye része. Érdekesség, hogy 1517-ben már egy Orosházi Tóbiás nevű hallgató tanult a krakkói egyetemen, bár nem tudni, neki milyen köze volt a településhez.
A város több tucatnyi híres embert adott és ad napjainkban is az országnak, világnak. Felsorolni rendkívül nehéz lenne őket a teljesség igényével, viszont Koszorús Oszkár helytörténész feldolgozta és több kötetben kiadta az ő élettörténetüket.
A korántsem teljes lista az itt született, illetve ide kötődő személyiségekről: Veres József evangélikus lelkész, Orosháza történetírója; Boldizsár István festőművész; Jászay Horváth Elemér költő, újságíró; Pap Gyula festőművész, Csáki-Maronyák József festőművész, Sitkei György akadémikus, Petrik József, Szabó Zsófi, Faragó András (színművészek), Garay Attila, Galyas László (zenészek), Kristó Gyula történész, Kiss A. Sándor kutatóvegyész.
A turisztikai vonzerők közül kiemelkedik Gyopárosfürdő, de mindenképpen érdemes megtekinteni az evangélikus, a katolikus és a református templomokat, a kiscsákói kastélyt, történelmi emlékparkot, a Darvas József Irodalmi Emlékházat, a Szántó Kovács Múzeumot, az országban egyedülálló Kútmúzeumot és a természetesen a közelmúltban átadott új főteret, melynek központi alkotása a múltat és a jelent formázó üvegkörtefa.
A város köztéri alkotásai közül kiemelkedik a Szent István, a Kossuth, a Táncsics és a Petőfi-szobor, valamint a többalakos Hősök szobra.
Képek
Település attrakciói
Darvas József Emlékház Orosháza A Dumitrás-ház, Darvas József író-politikus emlékhelye, mely nevét az eredeti családnévről kapta. Kiállítás 
Eötvös József szobor Orosháza Az orosházi Eötvös József-szobor a róla elnevezett téren az ugyancsak a nevét viselő iskola előtt áll. Emlékmű, szobor 
Evangélikus templom Orosháza 1786 óta áll az orosházi evangélikus templom, melyet 1830-as években bővítettek és így nyerte el jelenlegi formáját. Vallás 
Geist Gáspár-kastély Orosháza 1760 óta tartozik Orosházához Kiscsákó, mely földrajzilag Nagyszénáshoz, illetve Kondoroshoz esik közelebb. Kastély 
Gellértegyháza Történelmi Park Orosháza A gellértegyházi szabadidőpark jelenleg is alkalmas rendezvények, összejövetelek megtartására. Park 
Gyopárosfürdő Orosháza A 2004-ben átadott, egész évben működő gyógy-, park- és élményfürdő valódi háromgenerációs pihenőhellyé vált az elmúlt esztendőkben. Fürdő, strand 
Holecska József-féle bokortanya Orosháza Hogyan éltek a tanyai emberek száz évvel ezelőtt? Megtudhatja, ha néhány órát vagy akár több napot eltölt az orosházi Holecska-tanyán. Műemlék 
Homokbánya tó Orosháza Annak ellenére, hogy Orosháza és környéke nem mondható vizes környéknek, a horgászok azonban nem panaszkodhatnak. Horgászat 
Honvédelmi Emlékszoba Orosháza Ma már csak néhány régi épület emlékeztet arra, hogy Orosháza korábban jelentős katonai központ volt. Emlékmű, szobor 
Katolikus templom Orosháza Orosházán a katolikus telepesek 1782-ben építették meg első templomukat. Vallás 
Kenyérünnep Orosháza Az orosházi kenyérsikersztori a XX. század elejére, a párizsi világkiállításra tekint vissza, ahol Gémes Ferenc pékmester első díjat nyert. Ismétlődő rendezvény Kopjafa Orosháza A néptanítók érdemeire figyelmeztet az a kopjafa, mely az egykori cinkusi tanyai iskola helyén áll. Emlékmű, szobor 
Kossuth szobor Orosháza Békés megye első, a világ 41. Kossuth-szobra található Orosházán, 2012 óta új helyen. Emlékmű, szobor 
Kútmúzeum Orosháza Saját kategóriájában több alkalommal is elnyerte „Az év múzeuma” címet az orosházi Kútmúzeum. Kiállítás 
Monori csárda Orosháza A korabeli alföldi betyárok kedvelték az útmenti csárdákat, ezek közé tartozott a jelenleg kihasználatlan Monori csárda is. Műemlék 
Orosháza fesztivál Orosháza A helyszín, a koncepció és a név is változott az elmúlt másfél évtizedben, de maga az Orosháza Fesztivál tovább él. Ismétlődő rendezvény 
Orosházi főtér Orosháza Aki hosszabb idő után tér vissza Orosházára, alaposan elcsodálkozik a megújult városközpont láttán: de hiszen itt a Hotel Alföld állt... Szociális 
Orosházi Hagyományok, Ízek Versenye Orosháza Az orosházi gasztronómiai eseménysorozat egyik fontos eleme a helyi gazdakör által szervezett rendezvény. Ismétlődő rendezvény 
Orosházi piac Orosháza Egykori mezővárosként Orosházán nagy hagyományai vannak a piacozásnak. Szociális 
Orosházi sajtkészítő műhely Orosháza A kenyér, a libamáj, az orosházi leves mellett az orosházi sajt is felkerült a gasztroturizmus térképére. Kisipar 
Panoráma Kilátó Orosháza Egyesek szerint a Gyopárosfürdő szimbóluma az a régi víztorony, melyet néhány esztendeje kilátónak alakítottak át. Kiállítás Rágyánszky Arborétum Orosháza Tudta Ön, hogy hazánkban kizárólag Orosházán található meg a chilei Araucaria fenyőfa? Park 
Sör-Virsli Fesztivál Orosháza Generációk sora látta a Különben dühbe jövünk című vígjáték híres jelenetét, melyben a főhősök sör-virsli verseny keretében mérkőznek meg. Ismétlődő rendezvény 
Szántó Kovács János Múzeum Orosháza Az orosházi Szántó Kovács János Múzeum alapjait egy iskolai gyűjtemény jelentette, melyet 1927-ben láthatott elsőként a nagyközönség. Kiállítás 
Szent István szobor Orosháza 2000-ben, a millennium évében avatták fel az orosházi Szent István-szobrot. Emlékmű, szobor Téglagyári tavak Orosháza A város közkedvelt horgászhelyeinek egyike az úgynevezett téglagyári tavak, mely 11 hektáron biztosít kellemes környezetet a pecásoknak. Horgászat 
Történelmi Emlékpark Orosháza Kevesen tudják, hogy eredetileg a „Fájdalom kapuja” a címe annak a műalkotás-együttesnek, mely immár két évtizede áll Orosházán. Park 
Városi képtár Orosháza Az egykori Bille-házat alakították át városi képtárrá Orosházán, ahol jelenleg hét állandó és több időszaki tárlat tekinthető meg. Kiállítás 
