Az átlagutazó számára Lőkösháza neve elsősorban vasúti gócpontként, illetve határátkelőhelyként ismert a Budapest-Békéscsaba-Arad-Bukarest-Szófia-Isztambul vonalon, érdemes azonban alaposabban is megismerkedni a valamivel több, mint 2000 lelkes település életével.
A gyulai uradalomhoz tartozó falut 1418-ban említik a levéltári anyagok, ám a falu a környező településekhez hasonlóan a törökök prédájává válik. Hosszú ideig, egész pontosan 1949-ig Elek külterülete volt, ekkor vált önálló községgé. Elnevezése nagy valószínűséggel a Lőrinc névből ered.
Legfontosabb látnivalója a Vásárhelyi-Bréda kastély, mely néhány esztendeje újult meg teljesen, viharos előzmények után. Az 1810-ben épült kastélyt Vásárhelyi János aradi alispán építtette a vicenzai VIlla Capra Rotonda mintájára, s közel másfél évszázadig állt békésen a lökösházi határban. 1948-ban az akkori komornyik és családja teljesen kifosztotta. Az államosítás sem tett jót az épületnek: a Bánkúti Állami Gazdaság, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, a kevermesi téesz és más cégek tulajdona is volt, az épülettel együtt a kastélypark is lepusztult. Ennek a folyamatnak egy befektetői csoport vetett véget, akik EU-támogatás igénybe vételével újították fel a kastélyt, mely napjainkban kiemelt kulturális létesítménnyé vált.
Hiába vált önállóvá több mint fél évszázada, saját temploma csak néhány esztendeje van Lőkösházának. A 100 fő befogadására alkalmas templomot a Fátimai Szent Szűz Máriáról nevezték el.
A községben él és alkot Corvus-Kora Róbert, akinek több köztéri alkotása, illetve monumentális, történelmi tárgyú festménye látható az ország különböző pontjain.
A legnagyobb szabású, más települések lakóit is vonzó program az augusztus 20-ai falunap.
Képek
Település attrakciói
Vásárhelyi–Bréda-kastély Lökösháza Eredetileg főúri lakhely volt, de laktanyaként, üzemi konyhaként, téeszirodaként is használták már e kastélyt Lőkösházán. Kastély 
