És akkor jöttek a gányók – meglehetősen szokatlan az a helytörténeti leírás, mely így kezdődik, Kevermes esetében azonban ez teljesen helytálló: senki nem sértődik meg, ha ezt mondjuk, sőt büszkék is rá a helyiek, hogy a jelenlegi nagyközséget gányók, azaz dohánykertészek alapították újra közel kétszáz esztendeje, 1815-ben.
Előtte azonban hasonlóan a környező falvakhoz és városokhoz életről és halálról szóltak az évszázadok. A középkori Kevermesre az úgynevezett Bartha-halom emlékeztet, mely a fél évszázada történt ásatások szerint temető volt ebben az időszakban, mellette maga a falu terült el, amit az 1500-as évek legvégén a törökök elpusztítottak.
Az újratelepítés Tököly Sebők nevéhez fűződik, aki hevesi, illetve a Maros északi területeiről hívott dohánykertészeket, akiket gányónak nevezett a népnyelv annak idején. Nekik köszönhetően vált több ezres településsé Kevermes.
1960-ban ország-világ ide figyelt, hiszen a községben látta meg a napvilágot Takács Mária, a tízmilliomodik magyar állampolgár, aki jelenleg egy mezőkovácsházi presszó tulajdonosa és több interjú is készült vele a közelmúltban, miután a lakosságszám ismét tízmillió alá esett.
A községben egy országos védelem alatt álló épület található, az 1848-ban felszentelt katolikus templom. Természetesen más látnivalók is találhatók itt: a millennium idején létesített kőkeresztek, az Osváth Imre által készített Hősök szobra, illetve a rendszerváltás idején emelt Hősi emlékmű, melyet Corvus-Kora Róbert készített. Ugyancsak érdemes a megtekintésre a Millenniumi Emlékpark a Millenniumi emlékművel.
A horgászat kedvelőit rendkívül igényes bányatavak várják Kevermesen, melyet azoknak is ajánlunk, akik csak egy csendes, vízparti sétára, piknikre vágynak.