Ha nincs a legendás jószágigazgató, Végh Aurél, akit a helyiek rendkívül nagyra tartottak, akkor ezt a települést ma is Tótkovácsházának nevezik.
Tótkovácsháza ugyanis szervesen fejlődött együtt a XIX. század elejétől a későbbi Mezőkovácsházával, illetve Reformátuskovácsházával – ezek immár egy települést alkotnak –, azzal a különbséggel, hogy ezt a községet elsősorban északról érkezett szlovákok népesítették be, de hasonlóan a többi Kovácsházához, a földművelés és a kertészet volt a fő megélhetési forrás.
A kincstár a települést a XIX. század második felében Mezőkovácsházához csatolta, ám a helyiek ezt nem fogadták el és a királyhoz fordultak, végül 1868-ban kérelmüket elfogadták. Sőt névváltoztatással is elkülönültek a három kilométerre fekvő Mezőkovácsházától és felvették a Végegyháza nevet Végh Aurél aradi jószágigazgató tiszteletére.
A ma 1500 fős település demográfiai csúcspontját a hatvanas években jegyezték, ekkor háromezren éltek itt. Végegyháza egyébként két településrészből áll, hozzá tartozik Árpádtelep is, mely korábban majorként működött.
Végegyháza legfőbb látványossága a Szent Istvánról elnevezett katolikus templom, illetve a Barangoló Gyűjteményes Ház udvarán található Őseink emlékére című műalkotás.
Képek
Település attrakciói
Szent István király római katolikus templom Végegyháza Szent István királyról nevezte el templomát Végegyháza katolikus közössége, miután 1914-ben végre felszentelték Isten házát. Vallás 
