Zenaseghaz, Szénásegyház, Szénás, Nagykurtics – ezeken a neveken emlegették az elmúlt közel egy évezredben ezt a települést, mely ma is meghatározó település Orosháza, Gádoros, Kondoros és Szarvas szomszédságában.
Bár ma már nincs központi szerepe, a szénási helytörténészek kutatása szerint a XVI. században az egyik legjelentősebb környéki település volt a gyulai vár fennhatósága alatt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy asztagrakó helyként tartották nyilván, ami annyi jelent, hogy a környező helységekben összegyűjtött gabonatizedet ide szállították és a helyi bíró felelt érte. Ám a történet folytatása jól ismert: jött a török és annak tatár segédcsapatai…
Az újratelepítés a Károlyi családnak köszönhető: 1818-ban napszámos falut alapítottak a közeli Mihálytelken, melynek fejlődése révén három évtized múlva megalakult a mai Nagyszénás, akkor még Nagykurtics néven. Hamarosan a környező Kisszénás (Lajosszénás) is beolvadt a településbe.
Egykor nyolc majort jegyeztek a település közigazgatási területén, mára azonban eltűntek ezek a gazdasági központok. A helytörténészek azonban feljegyezték a neveiket: Czifra, Malmos, Székes, Mihálytelek, Lajosszénás, Kismajor, Kisszénás és Pálmatér – a két utóbbi neve azért maradhatott fenn, mert vasúti megállóhelyként ma is ott állnak az Orosháza-Mezőtúr vonalon. Napjainkban is a mezőgazdaság a fő megélhetési forrás, de kisebb üzemek is működnek a nagyközségben.
A híressé vált nagyszénásiak közül kiemelkedik Mendöl Tibor földrajztudós, Bucskó Gizella óvónő, Vastagh Pál egyetemi tanár, a Horn-komány igazságügy-minisztere, illetve Fábián Rózsa képzőművész. Bár Czabán Samu tanító csupán négy évet töltött a faluban 1911 és 1915 között, mégis kultikus tisztelettel ápolják emlékét. Czabán Samu ugyanis kora ismert pedagógus személyisége volt, például rendszeresen szakcikkeket publikált, illetve elnöke volt az Állami Tanítók Országos Egyesületének.
Egykor jelentős egészségturisztikai zarándokhely volt Nagyszénás, miután 1954-ben kiderült, hogy értékes termálkincset rejt a föld. A nagyszénási fürdő a hatvanas évek elejétől egészen 2001-ig működött, ám gazdasági okok miatt jelenleg az enyészeté. Ám egy sikeres, egymilliárd forintot meghaladó pályázat révén van remény az újrainditásra, sőt a felszabaduló termálenergiát a helyi társasházak, intézmények fűtésére, illetve mezőgazdasági hasznosításra szánják.
Ugyancsak jelentős a nagyszénási lovas turizmus: több, erre szakosodott lovastanya, panzió várja a sportág szerelmeseit, illetve a lovaglás iránt érdeklődő gyermekeket, családokat. Generációk sora számára emlékezetes a nagyszénási diszkó, mely a hetvenes évek végétől, az építőtábori korszaktól örvend kultikus népszerűségnek, napjainkban is több száz fiatal szórakozik itt Békés és Csongrád megyéből.
A helyi látványosságok közül a Rózsa galériát, az evangélikus és katolikus templomokat, az első és a második világháborús emlékműveket, illetve a hősök emlékművét ajánljuk, de 20-30 kilométeres sugárban elérhető a kiscsákói kastély, Orosháza, Gyopárosfürdő, Kondoros.
Képek
Település attrakciói
Kopjafa Nagyszénás A nagyszénási Március 15-e téren áll az a kopjafa, mely a két legnagyobb magyar forradalomra, 1848-ra és 1956-ra emlékezik. Emlékmű, szobor 
Rózsa Galéria Nagyszénás A falu egyik leghíresebb szülötte, Fábián Rózsa munkáiból látható kiállítás a nagyszénási művelődési házban. Kiállítás 
