Ha Csorvás felől érkezett, máris találkozott a falu egyik nevezetességével, ugyanis az út arról híres, hogy ez volt Magyarország első betonútja, melyet 1937-ben építettek.
Ugyancsak fontos nevezetesség, hogy itt, a gerendási határban festette többek közt Munkácsy Mihály a Búsuló betyár című képét, ugyanis nagybátyjának itt volt birtoka, s ő is gyakran megfordult a gerendási tanyán. Mokry Sámuel növénynemesítő is sokat dolgozott Gerendáson, mivel itt is volt birtoka.
A falu alapítása egyébként egy huszárkapitányból lett jószágigazgató, Corossy Camilló nevéhez fűződik, aki a helyi Apponyi-birtok jószágigazgatója volt. Corossy templomot és iskolát alapított. Mindez a XIX. század második felében történt, ám Gerendás függetlenségét csak 1924-ben nyerte el, addig Békéscsaba része volt Nagygerendáspuszta néven. Nevét onnan kapta, hogy a középkorban gerendákból épült templom állt itt, ám a falut a törökök elpusztították.
Gerendás egyik ékessége az a hársfasor, melyet még az Apponyiak telepítettek, jelenleg pedig természetvédelmi oltalmat élvez. A hárs a falu kultikus növénye, évente rendeznek Hárfafesztivált.
A település másik fő vonzereje a Malomkert Strandfürdő, mely a nyári szezonban várja a pihenni, szórakozni vágyókat 2008-ban felújított, feszített víztükrű nagymedencéjével.
Ugyancsak érdemes megtekintésre a Csicsely-tó, melyet a közelmúltban parkosítottak, így egy kellemes séta nyugodt helyszíne lehet a Maros érrendszere által táplált állóvíz.
Képek
Település attrakciói
„Magyarország első betonútja” emlékmű Gerendás A magyar betonútépítés első nagy sikere Békés megyében, Csorvás és Gerendás között látható. Emlékmű, szobor 
