Ha a sámsoni föld beszélni tudna, izgalmas történetekkel szögezné a székhez a hallgatóságot, kezdve az avar kortól egészen a legújabb korig.
Természetesen vannak, akik beszédre bírták már az itteni földet, mégpedig a régészek. Nekik köszönhetően tudjuk, hogy a község területén avarok temetkeztek, ennek bizonyítéka az a lovassír, melynek ereklyéit az orosházi Szántó Kovács Múzeumban őrzik. Ugyancsak a feltárásoknak köszönhetően tudjuk, hogy a XI. században román kori temploma volt a korabeli Sámsonnak, ez azonban elpusztult, akárcsak a falu, nem is egyszer. Hasonlóan a környék más településeihez több horda pusztítása tette néptelenné az elmúlt évszázadokban a területet, mígnem 1765-ben az akkori földesúr, Károly Antal dohánytermesztőkkel nem népesítette be ismét. A feltételezések szerint nevét egyik első lakójáról kapta, sokáig Békés előtag nélkül, Sámsonként jegyezték.
A fokozatosan fejlődő község tartozott Csanád, Csongrád, majd 1877-ben csatolták Békés megyéhez annak ellenére, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba háromszor akkora távolságra található, mint a legközelebbi megyei jogú város, Hódmezővásárhely.
Fontos mérföldkő volt a falu életében, hogy a múlt század húszas éveinek kezdetén a Zselénszky család vette birtokába a területet, akik a modern gazdálkodás elkötelezettjei voltak, ennek jegyében keskeny nyomtávú vasútvonalat is létesítettek, melyet azonban 1970-ben felszámoltak.
Két újkori legenda is kapcsolódik Békéssámsonhoz. Az 50-es években a település négy évig volt a Magyar Ellenállási Mozgalom központja. A helyi gazda és munkásfiatalok röplapokkal sokkolták a hatalmat országszerte, például a legendás Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja jelmondat is tőlük származik. Egyik vezetőjüket, Annus Istvánt a rendszerváltás után többször is polgármesterré választották.
A másik történés kevésbé hősies: 1963. júniusában a település közvetlen határában szenvedett végzetes katasztrófát a TAROM román légitársaság nemzetközi járata 29 utassal és 5 főnyi személyzettel a fedélzetén. A községben a katasztrófa hosszú ideig legenda maradt, mert az esetet nemzetbiztonsági ügyként, titkosan kezelték.
A község fénykora lakosságszámát tekintve a huszadik század közepére tehető, ugyanis a lakosságszám 1948-ban megközelítette az ötezer főt. Mára már fele ennyien sem élnek a csendes községben, mindössze valamivel több, mint 2300 főt számláltak 2010-ben Békéssámsonon.
A természetkedvelők számára is tartogat meglepetéseket a sámsoni határ: itt találhatók a Csanádi puszták, melyeket a Körös-Maros Nemzeti Park kezel.
Az úgynevezett löszgyepen egyebek közt őszi csillagvirág, erdélyi útifű és a réti őszirózsa található. Ha szerencsénk van, megtekinthetjük a darvak, récefélék és a különböző parti madarak vonulását. A természetbarátoknak természetesen ajánlott a Száraz-ér megtekintése is.
A legfontosabb helyi látnivalók közé tartozik az 1972-ben épült református templom, illetve a
Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1825-ben épített katolikus templom. Ugyancsak sámsoni látnivaló az első világháborús emlékmű, melyet 1926.ban avattak fel. Érdemes továbbá felkeresni az 1848-49-es események emlékművét, az ipartörténeti jelentőségű, a XIX. század kezdetén épült magtárt, a Száraz-ér felett átívelő Török-hidat, illetve a már említett légikatasztrófa emlékművét, melyet a közelmúltban avattak fel.
Képek
Település attrakciói
A békéssámsoni református gyülekezet temploma Békéssámson Békéssámson múltjának egyik ékessége a helyi református közösség temploma, melyet 1872-ben építettek meg. Vallás 
Békéssámsoni légikatasztrófa emlékműve Békéssámson Nem jutottak el Constancába azok a német turisták, akiknek repülőgépe a békéssámsoni répaföldbe zuhant. Emlékmű, szobor 
Első világháborús emlékmű Békéssámson Az ország legjelentősebb első világháborús emlékművei közt jegyzik a békéssámsonit, melyet 1926-ban állítottak fel. Emlékmű, szobor 
Magtár Békéssámson Békéssámson két műemléki védettségű építménnyel büszkélkedhet, az egyik – a Török-híd mellett – a magtár. Műemlék 
Sarlós Boldogasszony római katolikus templom Békéssámson A békéssámsoniak közel ötven százaléka katolikus a legutóbbi népszámlálás adatai szerint, így hitéletük is aktívnak mondható. Vallás 
Székelykapu Békéssámson Békéssámson egyik ékessége az a székelykapu, mely a liget bejáratánál található. Műemlék 
Török-híd Békéssámson A törökökről nevezték el, de nagy valószínűséggel a törökök kiűzése után emelték a Száraz-ér fölé a Török-hidat. Műemlék 
