Ahol most jár, nem csak több ezer éves tatársáncairól híres, illetve arról, hogy itt töltötte gyermekkorát Tamkó Sirató Károly, Bartók Béla pedig rendszeresen itt nyaralt, hanem arról, is, hogy algafajt neveztek el róla.
A “Trachelomonas eurystoma var. pusztafoldvariensis” és a “Trachelomonas harangosiensis var. bella, obtusa” algákról van szó, melyek egyedülálló élőhelye a falu környéki szikes vizekben találhatók, s ezt fedezte fel a múlt század harmincas éveiben Kiss István biológus (a második faj esetében a község határában lévő Harangos kútra utal a névadás).
Az ugyanitt található Tatársánci Ősgyep is egyedülálló természeti érték, mely a maga fél hektárnyi területével az ország legkisebb természetvédelmi területe, keletkezését az utolsó jégkorszakra teszik a tudósok.
A község névadója az a földvárnak nevezett kettős sáncrendszer, mely a feltételezések szerint legalább háromezer éves, ezt több feltárás is igazolja. Az első írásos emlék Feldwarként említi, mégpedig Szilágyi Erzsébet kifogásolja benne fia, Mátyás király birtokadományozását 1463-ban. Két és fél évtizeddel később hivatalos jegyzőkönyvek történelmi filmbe illő esetet írnak le: hatvan jobbágy támadt földesurára lándzsákkal és íjakkal, mert az nem biztosította számukra a szabad költözködés jogát. A végkifejletet nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy jó száz év múlva a települést elpusztítják a török hadak.
Bő kétszáz év múlva Torontál megyei telepesek érkeznek, a hatvan család dohánytermesztéssel alapozza meg a falu mezőgazdaságát.
A helyiek máig őrzik Tamkó Sirató Károly költő emlékét, aki gyermekkorát Pusztaföldváron töltötte, illetve büszkék rá, hogy Bartók Béla rendszeresen itt pihent egy rokona tanyáján, sőt gyűjtötte is a helyi folklórkincset. Emlékét nem csak azzal őrzik, hogy róla nevezték el a helyi művelődési központot, hanem évente népdaléneklő versenyt rendeznek. Pusztaföldváron született továbbá Szimonidesz Lajos evangélikus lelkész, művelődéstörténész, valamint Kiss Nagy András Kossuth-díjas szobrászművész.
A már említett tatársánci földvár, illetve az ősgyep mellett fontos helytörténeti értéket képviselnek a katolikus, illetve az evangélikus templomok, valamint a Harangos. Erről a területről – mely egy elszikesedett érmeder, ami időszakosan szikes tóként csodálható meg – több irodalmi alkotás született: Tamkó Sirató Károly versben, Darvas József pedig prózában dolgozta fel a Harangos kút legendáját. E szerint a török elől menekülő földváriak értékeiket a falu összeforrasztott harangjába rejtették, leengedték egy kútba és betemették azt. Azóta is hiába keresik, úgyhogy kiváló pusztaföldvári program lehet egy kalandos kincsvadászat is.
Kiváló pihenőhely a Pleskonics András park, mely a legendás helyi pedagógusról, helytörténeti kutatóról kapta nevét. Helyszíne szimbolikus, hiszen a Nagyfalu és az Újfalu határán található, így kifejezi a településrészek összetartozását.
Képek
Település attrakciói
Római katolikus templom Pusztaföldvár A Magyarok Nagyasszonya névre keresztelték Pusztaföldvár 1907-ben épült katolikus templomát. Vallás 
Tatársánc Pusztaföldvár Elnevezése szerint a tatárokhoz kapcsolódik a Pusztaföldvár határában található Tatársánc, valójában még az ókorban építették. Természeti 
